Feldolgozott élelmiszerekre szükség van, hiszen bizonyos esetekben az ételeket tárolni kell, szállítani kell, és nem mindig van lehetőségünk friss élelmiszert vásárolni és készíteni. Mára azonban oda jutottunk, hogy kényelmi okokból szinte kizárólag feldolgozott élelmiszert fogyasztunk. Nézzük meg az árat, amelyet ezért fizetünk:
Gondoljunk abba bele, hogy a feldolgozást, kiszerelést, csomagolást végző vállalatok profit érdekeltek. Vajon a gyártáskor milyen szempontok számítanak? Az egészségünk? Az élelmiszerek eredeti formájának megőrzése? A tápanyagok megtartása?
Vagy esetleg ezek a szempontok: Eltarthatóság? Szállíthatóság? A szín megőrzése? Minél jobb ízhatás elérése?
Ezeket a szempontokat vajon milyen hozzáadott szerekkel lehet elérni? Ezek jót tesznek-e az egészségünknek?
Nézzük meg azt is, vajon mi az, ami kikerül ezekből az ételekből? Amikor eszünk, azt nem csak azért tesszük, hogy energiát nyerjünk. Az élelmiszerek arra is kellenek, hogy építő kövekként szolgáljanak új sejtjeink keletkezéséhez. Miből állnak a sejtjeink? Nem üres kalóriából, az biztos. Szervezetünkben folyamatok ezrei zajlanak minden időpillanatban, ezekhez a biokémiai átalakulásokhoz molekulák milliói szükségesek, amelyek nagy részét nem tudjuk előállítani, a táplálkozásunkkal kell bevinnünk ezeket az anyagokat.
Az élelmiszerfeldolgozás során a hasznos tápanyagok többsége elpusztul, tönkremegy, kiszűrésre kerül! Melyek ezek az anyagok? Rostok, enzimek, hasznos baktériumok, ásványi anyagok, növényi tápanyagok, vitaminok, antioxidánsok, polifenolok stb.
Ha megnézzük a boltokban kapható ételek összetételét, az első helyeken ezek szerepelnek:
- víz
- cukor
- liszt
- növényi olajok
- só
- valamint olyan kifejezések, amelyek már eleve feldolgozott élelmiszerek, és nem is pontosan tudjuk, mit jelentenek
Ezekben az összetevőkben az a közös, hogy nagy a kalóriatartalmuk, finomak, gyorsan felszívódnak, gyorsan újra éhesek leszünk és megkívánjuk őket. De ezekből lehet-e új sejteket építeni? Lehet-e ellátni az immunrendszerünket sok ezer hasznos tápanyaggal, hogy fenntartsa a homeosztázisunkat, megvédjen bennünket a külső támadásoktól? Helyzetbe hozzuk-e így az öngyógyító folyamatainkat, amikor szükség van rájuk?
Van még egy kifejezés, amelyről beszélnünk kell: „Ultrafeldolgozott élelmiszer”
Azt kell érteni alatta, hogy olyan étel, amelynek már az összetevői is feldolgozott élelmiszerek. Ha rájuk nézel, nem felismerhetőek az összetevők. Például régi kedvencem, a kakaós csiga.
Mik az összetevői? Liszt, cukor, növényi zsiradék, kakaópor. Valamennyi feldolgozott élelmiszer. Nem felismerhető a termékben a búza, a cukorrépa, a napraforgó és a kakaóbab.
Ha viszont eszünk egy salátát, vagy egy levest, abban még akad felismerhető összetevő:
- borsó, bab, petrezselyem, sárgarépa stb.
Az ultrafeldolgozott ételek ráadásul tartalmaznak egy rakás adalék anyagot:
- ízfokozók, tartósítószerek, térfogatnövelők, állagjavítók, csomósodásgátlók, hozzáadott glutén stb.
Az élelmiszer feldolgozás során gyakran nem is tudjuk, milyen hőmérsékletet használ a feldolgozóipar egyes folyamatoknál. Nem ritka a 300-500 celsius fok hőmérséklet a gyártás során! Ilyenkor számos egészségkárosító vegyület keletkezik (AGE, ALE stb.)
Összefoglalásképpen az élelmiszeripar beletesz az ételekbe anyagokat a saját érdekében, az eladhatóság, a tárolhatóság, valamint látványi, ízlelési, fogyasztási szempontok miatt. Ezek biztosan nem szolgálják az egészségünket és feltételezhetően akár árthatnak is. Kimaradnak viszont olyan fontos, és hasznos tápanyagok, amelyek eredetileg benne voltak az adott növényben vagy állatban, azonban a feldolgozás során elveszítik, átalakítják vagy tönkreteszik ezeket az anyagokat.
Ennek eredőjeként amennyiben az ételeinket nem természetes formában fogyasztjuk, hanem feldolgozott formában, az egyértelműen hozzájárulhat egészségünk alakulásához.
Ekként alakul ki korunk táplálkozásának 2 hatalmas problémája, a mennyiségi túltápláltság (magas, értéktelen kalória bevitel) és a minőségi alultápláltság, azaz a B-típusú éhezés!
