Skip to main content
Hogyan és miért változott meg a táplálkozásunk az elmúlt 150 évben és ennek milyen hatási vannak az életünkre?

Mennyire durva, hogy az első cukorgyárat 1801-ben építették?! Előtte nem lehetett a boltban cukrot vásárolni!

Az emberek az első ipari forradalom idején (1769-1850) elkezdtek tömegesen beköltözni a városokba. Ezeknek az embereknek élelmiszer kellett. Egyre nehezebb volt friss, valódi élelmiszert előállítani a helyszínen. Egyre nagyobb mennyiségre volt szükség, amelyet már tárolni kellett. Egyre messzebbről kellett szállítani. Szükség volt olyan ételre, amely olcsó, sok kalóriát tartalmaz, nem romlik meg, szállítható, tárolható. Így érkeztünk meg a liszt és a cukor világába. Krumpli, cukorrépa, búza. Ezek megoldották a városi emberek olcsó táplálását.

A következő nagy változás a szántóföldi növénytermesztés. Egyre nagyobb termésátlagra törekedtek. Amit a föld megtermett, azt learattuk és elvittük. Újra és újra. A földből így elfogyott a tápanyag. Ekkor jött a műtrágyázás, amivel pótoltuk. Nitrogén, foszfor és kálium – a növény újra kinő. De benne van-e minden, ami korábban benne volt? A sok ezer hasznos növényi tápanyag? Nemesítették a növényeket. Megváltoztatták őket. Egyre nagyobb, egyre több, egyre szebb kellett mindenből. Jöttek a növények betegségei. Ezért jött a növényvédelem. Gyomirtók, gombaölők, permetszerek, mérgek ezrei, amelyek „megvédték” a növényeket a „kártevőktől”. A természet egyensúlyába durván beavatkoztunk. A földet kilúgoztuk, kizsigereltük, a talajban élő organizmusokat, amelyek a föld természetes képződésében szerepet játszanak kiöltük a földekből.

A földekről betakarított növények tápanyagtartalma teljesen megváltozott. Töredékére csökkent a hasznos növényi tápanyagok mennyisége. (fito-nutriensek, ásványi anyagok, nyomelemek, mikroelemek, vitaminok stb.)

Az állattenyésztésben hasonló folyamatok játszódtak le. Egyre több húsra és tejre, egyre gyorsabb növekedésre, egyre nagyobb egyedekre volt szükség. Az állatokat is megváltoztatták. Jöttek a gyógyszerek. A haszonállatok nem azt ették, amit a természetben, hanem tápokat. Megváltozott a hús minősége és összetétele. A tej már tele van növekedési faktorokkal, gyulladáskeltő anyagokkal, antibiotikumokkal, a hasznos tápanyag pedig jelentősen lecsökkent benne.

És ekkor jött az élelmiszer feldolgozás. A nagy ipari üzemek és az ultrafeldolgozott élelmiszerek kora.

2 hozzászólás

  • Pataky Tünde szerint:

    Köszönöm, hogy részletesen, történeti, biológiai és a többi idevágó tudomány alapján egyik legfontosabb terület , a létfenntartásunk és egészségünk kérdésében adsz értékes ismereteket. Gratulálok és kívánok sikeres és bőséges értékeket!

Szólj hozzá